ZENE-KÖLTÉSZET-ZENE
A költészet és a zene édestestvérek. A „líra”, amely fogalommal az irodalom megnevezi a költészetet, eredetileg egy hárfa-szerű hangszer. Weöres Sándor A költészet születése című tanulmányában is a ritmusban találja meg a versek magvát. Balassi még úgy írta verseit, hogy akkor közismert dallamokra ráénekelhetőek legyenek. A 19. századi romantika idején újra szárnyra kaptak a dalok.
Aztán a két „testvér” egy időre kissé talán eltávolodott egymástól.
A Sebő és a Kaláka együttes jó 50 éve újjáélesztette a két művészet szoros kapcsolatát. Azóta több együttes folytatja ezt az utat, pl. a Szélkiáltó, a Makám és a ZENE-VILÁG-ZENE sorozat keretein belül április 18-án, a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskolában újra fellépő Kossuth-díjas Misztrál.
Hogyan szólalhat meg a bársonyos finomság és az harcias erő ugyanazokból a torkokból és hangszerekből? Hogyan tud egy együttes reneszánsz, blúz, jazz … zenét egyaránt hitelesen megszólaltatni? Hogy találja meg mindig azokat a zenei kifejezőeszközöket, amelyekkel képes akár Petőfi, Ady, Babits, Falu Tamás, József Attila, Reviczky Gyula, Sinka István, Weöres Sándor, Kárpáti Tibor, Nacsinák Gergely András… műveit továbbgondolni? Hogy tudhatnak muzsikusok szinte bármilyen hangszert magától értetődő természetességgel, magabiztos muzikalitással megszólaltatni? Ez az ő titkuk. Török Máté például kobozon, mandolinon, akusztikus és elektronikus gitáron, csellón, szájharmonikán, dorombon, de Heinczinger Mika sem igen adta alább: gitáron, furulyán, vonós hangszereken egyaránt játszott, a bőgős, Heigl László akár billentyűzött és gitározott is, az ütős, Pusztai Gábor meg eleve hány hangszert kezel egyszerre!!! Azzal nagyon keveset mondtunk, hogy tehetséges zenészek. Tiszta szellem lakozik bennük.
Ez a szellemi erő érezhető a lemezeikből, az interneten megnézhető koncertfelvételeikből és leginkább az élő koncertjeikből. Köszönjük Kertész Ákosnak, a Zene-Világ-Zene minden támogatójának, hogy Szentes újra élőben hallhatta a Misztrált, akiket a közönség alig akart elereszteni: újra és újra visszatapsolta őket. A ráadás pontosan tükrözi kivételesen finom érzéküket. Legvégül ugyanis Kárpáti Tibor versét énekelték, amelyet tisztaságával, mélységével, őszinteségével az emberiség méltó himnuszának tartok. „Gyöngyöt az embernek”. Úgy legyen.
Ráfi Dénes
