Ezen a helyen, a Kossuth téren a Fehér ház megépülte előtt is könyvesbolt várta a vásárlókat. Mai formájában 1974 óta fogadja a látogatókat a kis klasszikus üzlet, ahol mindig figyeltek a vásárlókra. Marczi Lajos 1978-ban toppant be a Studium Könyvesbolt ajtaján, majdnem a kezdetektől fogad bennünket, könyvmolyokat, vagy azokat, akik csak szeretnének szétnézni a polcokon.
Amint megjelent a közösségi oldalon, hogy az új évben már nem láthatjuk a kínálatban a legfrissebb olvasnivalókat, az utam érdeklődéssel vezetett az üzletbe, meg persze azért, hogy beszippantsam a jellegzetes könyvillatot, és közben várom a kérdést: Eszter, mit olvastok most a könyvkluban?
– Mit jelent ez a könyvesbolt? – tettem fel a kérdést miközben beszélgetni kezdtünk Marczi Lajossal.
– Az életemet – fogalmaz lényegre törően, mosolyogva, ami mögött ott szunnyad a fájdalom is, hogy ennek a hosszú útnak vége szakad. – Gondoljon bele, ha valaki itt ennyi időt eltölt, azt csak szeretetből lehet végigcsinálni, örülök, hogy itt dolgozhattam.
De mi vezetett idáig? A könyvesboltot üzemeltető budapesti cég szeptemberben kezdeményezett másodszor tárgyalást a bérlemény tulajdonosával, hogy csökkentse a bérleti díjat, mert annyira megterhelő, hogy ezt az összeget nem tudják fizetni. A válaszban a tulajdonos nem tudott engedni, így a három hónapos felmondási idő elkezdődött. A válasz egyszerű: a piac diktál. Viszont felfogni és elfogadni annál nehezebb. Ez a könyvesbolt képviselte Szentesen az állandóságot, a biztos pontot, a figyelmet, kedvességet. Benne pedig a könyvek mind egy utazást, amelybe elmerülhettünk.
Szabó Zoltán Ferenc polgármester is a boltba sietett, amikor meghallotta, hogy véges az idő. Azzal biztatta Lajost, hogy felveszi a kapcsolatot a pesti céggel, és keresik a lehetőségét a könyvesbolt új helyszínének.
– Engem már nem kell figyelembe venni, nyugdíjas vagyok – mesélte Lajos, aki sokakat név szerint ismer, és már a belépéskor rezonál a vásárlókkal, hogy milyen könyvet is tud számukra ajánlani. – Sokszor, csak egy jóízű beszélgetésre vágynak, akik benyitnak, persze, könyvet is választanak. Meglepődnek, amikor a következő találkozáskor érdeklődöm a témáról, amit legutóbb boncolgattunk. Ezen meglepődnek. Nemrég járt itt Horváth János tanár úr, aki vezette a Tiszti Klubot is. Szóba került, hogy elvágott valamit papírvágó késsel, és erre reagáltam, pedig késes is akartál lenni. Döbbent arccal fordult hozzám, mert még emlékszem arra, amit harminc éve osztott meg velem! Igen – ezek a pillanatok adták az itt töltött idő sava-borsát – tette hozzá. Kanadából is érkezett vásárló, aki azt mesélte, hogy lakóhelyén elkezdték bezárni a könyvesboltokat, majd hat év múlva újra megnyitották azokat, mert hiányoztak. Mint mondja, a könyveknek különleges varázsa van. A legjobb élmény pedig az, amikor a szülők gyermekükkel együtt vásárolnak.
– Mi lesz most? Egyrészt örülök, mert pihenhetek, 47 és fél év után azt hiszem, rám fér. Másrészt pedig az a legrosszabb, hogy nem akartam temetni ezt a boltot. Azt gondoltam, ha már nem én leszek itt, valaki olyan áll a pult mögött, akit megtanítottam mindenre, ami ehhez a szakmához szükséges. Ha szabadságra megy, kisegítem…, de ez mára köddé vált.
Ha valakinek lapul még otthon könyvutalványa, 2025. december 31-ig tudja levásárolni a szentesi Studium Könyvesboltban.
Halupa Eszter
