Közel kétszáz részvevő sétált a magyar egészségügy napján, az aHang helyi aktivista csoportjának szervezésében a Dr. Bugyi István Kórház elől azért, hogy felhívják a figyelmet a szentesi kórház körüli bizonytalanságra.
A megjelenteket Tóth Rebeka, az aHang Csongrád-Csanád vármegyei koordinátora köszöntötte, aki hiányolja a fenntartó tájékoztatását a kórház jövőjével kapcsolatban. Kiemelte, hogy ez a nap, július 1-je, nem az egészségügyi dolgozók ünnepléséről szól, hanem arról, mekkora bajban van az egészségügy. Az utóbbi időben több osztályon történt bezárás, átszervezés vagy kapacitáscsökkentés. Az ott dolgozók, illetve az ellátottak körében nagy a bizonytalanság – hangzott el beszédében. Kitért arra is, hogy a dolgozók viszik a hátukon az ellátást, sokszor lehetetlen körülmények között.
A résztvevők a fehér ház emeletén található Kórháztörténeti kiállításig sétáltak, ahol Vidovicsné Molnár Zsuzsanna, az aHang helyi aktivistája mondott beszédet. A köszönet és a hála szavaival kezdte beszédét, hogy kiálltak a szentesi kórházért és az egészségügyi dolgozókért.
– Vissza szeretnénk kapni az egészségügyi biztonságérzetünket – hangsúlyozta, mellyel nem csak az egészségügyi ellátás minőségére, hanem a betegek és dolgozók szubjektív jólétére gondolt. – Tiszta válaszokat várunk a fenntartótól. Legyen a kórházunk újból súlyponti kórház! – jelentette ki. Ma, nap mint nap, áldatlan körülmények között kell helytállniuk a szentesi kórházban dolgozóknak. Jól van ez így? – tette fel a költői kérdést.
Ezt követően rámutatott a kórházi kívánságlistát tartalmazó táblára, amire bárki felírhatja, mit hiányol és mit szeretne, hogy a kórházban megvalósuljon. A figyelemfelhívó akcióikat pedig addig folytatják, amíg meg nem hallják a hangjukat.
Halupa Eszter
Fotó: Vidovics Ferenc
