Sajtóbeszélgetést és bejárást szervezett a DélKerTÉSZ június 12-én. Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnök-ügyvezetője és Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke az importnyomásról és a magyar termékek versenyképességéről beszélt.
Apáti Ferenc kiemelte, hogy a magyar zöldség-gyümölcstermesztés már bizonyított akkor, amikor 2020-21-ben országhatárokat zártak le a Covid miatt, és néhány napig nem volt élelmiszerszállítás sem. A világjárvány mellett bármi történhet, ami befolyásolja az országok közötti árumozgást, ilyen például a szomszédunkban dúló háború is. Ha az árumozgatás korlátozott, különösen nagy jelentősége van annak, hogy egy ország el tudja-e látni önmagát, megvan-e minden ahhoz, hogy népe számára az élelmiszert megtermelje, vagy kiszolgáltatott, mert teljes mértékben importra szorul.
– Biztosítanunk kell, hogy az élelmiszerek terén az ország önellátása rendben legyen, ezért mederben kell tartani a hazai és import áruk arányát. Ezért is szeretnék 80 százalékra emelni a magyar zöldségek arányát a boltokban – hangsúlyozta Nagypéter Sándor.
– A zöldség-gyümölcs ágazatban az importnyomás nem újkeletű, 15-20 éves probléma. Az elmúlt 4-5 évben 20 százalékkal esett vissza a termelés. Ennek több oka van: az időjárási károkozó tényezők megnövekedése, de a termőterületek is fogyatkoznak. A korábbi zöldség-gyümölcs termelés 2 millió tonnára csökkent. Ezzel párhuzamosan, a zöldség-gyümölcs fogyasztás 10-15 éves távlatban kis mértékben emelkedett, vagyis egyre kisebb mennyiséggel tudjuk kiszolgálni a piacot belföldi termelésből. A termésmennyiség és az export csökken, enyhén emelkedik a fogyasztás. Az utóbbit a csökkenő termelésből úgy tudjuk kiváltani, hogy növekszik az import, mert a piac a kieső mennyiséget valahonnan pótolni fogja – magyarázta az importnyomás nehézségeit Apáti Ferenc. Hozzátette, a gyümölcságazatban jelentős a fagykár, 50-90 százalék a terméskiesés mértéke, fajtától függően. Ez folyamatosan romló önellátottságot eredményez. Félő, hogy ez idővel felgyorsul, és még jobban kiszorulunk a saját belföldi piacainkról.
A zöldségágazaton belül a hajtatott paradicsom és paprika ágazatáról Nagypéter Sándor, Magyarország legnagyobb hajtató szövetkezetének, a DélKerTÉSZ-nek az elnöke beszélt. Az elmúlt hat évben hajtatás ágazata intenzíven fejlődött, de az importnyomás fokozatosan terhelődött a termelői szektorra. Termelőik ezért azzal a jelzéssel fordulnak a nyilvánosság elé, hogy szeretnék, ha az importarány visszaállna arra az állapotra, ami 2019-20-ban tapasztaltak. Akkor a hazai paprika és paradicsom megítélése sokkal jobb volt, különösen a friss piaci szezon kezdetével. Az ezt követő energiaválság, a háborús infláció, az inputanyagárak és bérköltségek emelkedése pedig mindig plusz nehézségeket okoztak.
– A versenyképességet szem előtt tartva, termelőink folyamatosan fejlesztettek, viszont a most tapasztalható importnyomás tovább sújtja őket. A harmadik tagországból érkező árukra nem azok a szabályok vonatkoznak, mint az EU-s országokéra. Ez lényeges versenyhátrányt okoz. A hazai és külföldi áruházláncok polcain is megtalálhatóak a magyar termékek. Lépéseket teszünk annak érdekében, hogy a fogyasztók előtt nyilvánvalóbb legyen, hogy az adott termék hazai vagy importból származik. A magyar termékek megjelenésére jogszabály kötelezi az áruházláncokat – hangsúlyozta Nagypéter Sándor, aki kitért a termelés és a csomagolás magas áraira is. A termékekre rárakódó terhek miatt azonban kevésbé válik versenyképessé a hazai zöldség-gyümölcs.
Szó esett az ÁFA mértékéről is, mellyel kapcsolatban Apáti Ferenc elmondta, hogy ezen a területen még nem sikerült eredményt elérniük, pedig évek óta dolgoznak rajta. A környező országok áfakulcsa 5-10 százalék között mozog, ez nálunk 27 százalék.
– Ha alacsonyabb lenne az ÁFA, olcsóbbá tenné az élelmiszereket. Ennél sokkal jobban fáj az, hogy a magas áfakulcs tartja éberen és ébren a feketegazdaságot. Nyilván, az állami hatóságok célja az, hogy az áfacsaló hálózatokat felgöngyölítsék, de ezek valahol mindig újra megjelennek. Ez azért elfogadhatatlan, mert a tisztességes termelőket és kereskedőket versenyhátrányba hozza a tisztességtelenekkel szemben.
Halupa Eszter
