Gáspár Tibor megkapta az egyik legrangosabb állami kitüntetést
Szentesi gyökerektől a Kossuth-díjig
A városunkból származó Kossuth-díjasok sora Gáspár Tibor színművésszel, a Miskolci Nemzeti Színház tagjával gyarapodott, aki szentesi gyökereihez mindig nagyon ragaszkodott, büszkén hangoztatta és hangoztatja itteni kötődését. Ahogy sokan becézik Szentesen, a „kis Csámpival” többször adódott lehetősége lapunknak interjút készítenie aktuális munkáiról és azzal járó sikereiről, ezekből is válogatva mutatjuk be eddigi munkásságát.
Március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmából vehette át a Kossuth-díjat Gáspár Tibor Sulyok Tamás köztársasági elnöktől az Országház kupolacsarnokában rendezett ünnepségen. Ezzel olyan elődök sorába lépett, mint Őze Lajos, vagy bátyja, Gáspár Sándor. Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, tragikus, komikus és abszurd darabokban egyaránt kiemelkedő szerepformálása, valamint emlékezetes színpadi, filmes és szinkronszínészi alakításai elismeréseként érdemelte ki az egyik legrangosabb állami kitüntetést a színművész.
Miska bácsi diákszínpadán kezdte
Gáspár Tibor 1957-ben született Szentesen. A Horváth Mihály Gimnázium gimnazistájaként a városi másodosztályú kézilabdacsapat oszlopos tagja volt és tornatanárnak készült. Eközben Sándorral, egy évvel idősebb bátyjával együtt játszott másodikos korától a Bácskai Mihály által alapított diákszínpadon, majd testvére után ő is megpróbálkozott a Színművészeti Főiskolával is, ahol 1982-ben szerezte meg diplomáját.
Játszott a Miskolci Nemzeti Színházban, az egri Gárdonyi Géza Színházban, a Nemzeti Színházban, majd Békéscsabára költözött, ahol színészmesterséget is tanított. Tagja volt a békéscsabai Jókai Színháznak, majd a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színháznak, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színháznak, és a Pesti Magyar Színházhoz is elszerződött.
1995-ben Hekuba díjat, 1996-ban Őze Lajos díjat, 1997-ben Jászai Mari díjat kapott. 2004-ben a Filmszemlén a legjobb férfi színésznek járó díjjal jutalmazták. 2013-ban a szakma díját — legjobb férfi színész — nyerte el.
45 évesen fedezte fel a film
Színházi szerepei mellett szinkronizál és filmekben, sorozatokban is játszik. Janisch Attila 2004-es Másnap című filmjének főszerepében két rangos filmes szakmai díjat (35. Magyar Filmszemle – legjobb férfi főszereplő; Filmkritikusok díja) is kapott. A 2020-ban bemutatott A feltaláló című filmben dr. Béres József megformálásáért elnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat a Magyar Mozgókép Fesztiválon. 2021-ben visszatért Szentesre a Fekete bárány és a delelő obsitos című Szőke András-film forgatására. Legutóbb a Brigádnaplóban dolgozott együtt a szintén szentesi rendezővel. A Blokád című filmben Göncz Árpádot, a rendszerváltást követő időszak köztársasági elnökét idézte meg alakításával emlékezetesen. Emellett látható volt többek között A Hídember, a Kalandorok, a 9 és ½ randi, az Intim fejlövés, az Anyám és más futóbolondok a családból, az Örök tél, a Kincsem, az Aurora Borealis – Északi fény című alkotásokban. Sorozatokban is feltűnt, mint a Linda, a Szomszédok, a Barátok közt, a Kisváros, a Munkaügyek, a Hacktion, az Aranyé és let A mi kis falunk.Szentes Város Önkormányzata 2016-ban Szentes Városért Emlékérmet adományozott számára.
Gáspár Tibor tehetségét a színpadon már bizonyította, de a művésznek az országos ismertségre hosszasan kellett várnia, a filmszerepei sokára találták meg. Amikor 2007-ben itt járt egy mozis közönségtalálkozón, lapunknak adott interjújában erről így fogalmazott: „Így 50 felé már nem érdekel a csillogás, annál bölcsebb vagyok. Jobban szeretek az emberábrázolás mélyebb bugyraiban járni, de nem vetem meg a szórakoztató filmeket, mert nehéz műfaj. Bátyámmal egyébként folyton erről beszélgetünk, ha szakmáról van szó. Ő csinált komoly filmeket is, például a Tutajosokat, amiért 10 évvel korábban megkapta ugyanezt díjat (Magyar Filmszemle férfi alakítás díja – a szerk.). Erre a “világcsúcsunkra” nagyon büszkék is vagyunk! “
Azóta a Kossuth-díjjal, amit mindketten elnyertek, testvérként újabb “világcsúcsot” értek el.
„…amit Szentesen szedtem össze”
Gáspár Tibor szentesi gyökereinek az egyik meghatározó filmszerepében különös jelentősége volt.
„… Béres József kapcsán csupa olyan dolgot, eszközt használtam, cselekvésben, intellektuálisan, érzelmileg, amit Szentesen szedtem össze. Természetesen a tapasztalás és az a több évtized, amit a pályán eltöltöttem, az mind ott van még, de a fundamentuma mindennek ez –jelentette ki Gáspár Tibor.
Egy eklatáns példa erre: Budapestről lemegy a stáb, hetven ember, én is érkezem, felvesszük a jelmezt, krumpliföld Cegléd mellett, a jelenetben kapálnom kell, kiszedni, megvizsgálni a krumplit, gyűjteni, melyiket rágta meg a féreg, melyiket nem. Lehajoltam, s a gumicsizma szárát öt centire lehajtottam. Így nézett a jelmeztervező, a rendező, az operatőr, hogy Gáspár Tibi meg mi csinál?! Mondom, gyerekek, ez azért van, mert leszűkíti a szárát, s nem megy bele mindenféle bogáncs, bogár, lehet menni bárhová a csetresbe. Barátaim, hát én ebben nőttem fel! S ez csak egy nagyon pici példa arra nézvést, hogy a színész hogyan közelít egy emberhez. Ez csak külsőség, de nagyon fontos dolog, mert a kapa is úgy állt a kezemben, ahogy kell, fújt a szél, por volt, azt várták a pesti kollégák, mikor lesz már ennek vége, én meg élveztem, csodálatosan élveztem, hogy ott a krumpliföldön “garázdálkodhatok”, mintha otthon lettem volna. Aztán jöttek rá a szituációk, ez még a forgatásnak egészen az elején volt, én meg azt éreztem, ez az ember a kezemet fogja odafentről, ő irányít, mert annyira átengedtem magamban mindent, amit idehaza összeszedtem: a mozdulatokat, tekinteteket, hangsúlyokat, emberi kapcsolatokat, humánumot, mindent. Óriási dolog, hogy az embert 60 évesen felkérik egy ilyen szerepre, úgymond “nyakon vágja a szerep”. Nagyon sokat kaptam tőle: önismeretet, azt, hogy fontos a fegyelem, a kitartás, a feltétel nélküli odaadás egy ügyért, amiben hisz az ember, és amellett ki kell tartani. Így a pályám utolsó harmadában ő egy ajándék volt, mint egy nagy fésű, “átfésült” engem, s a kis bogáncsokat, kócokat kiszedte belőlem.”
- Darók József
Borítófotó: Miskolci Nemzeti Színház
Szentes Kossuth-díjasai:
Koszta József festőművész (1948, ezüst fokozat)
Bugyi István sebész, a Szentesi Megyei Kórház főorvosa (1949 – ezüst fokozat)
Andrikó István állattenyésztő, Pankotai Törzsállattenyésztő állomás (1954 – bronz fokozat)
Balla János gazdasági vezető, a Felszabadulás TSZ elnöke (1954 -bronz fokozat)
Őze Lajos színművész (1990 – posztumusz)
Csete György okleveles építészmérnök (1997)
Balla Demeter fotográfus (2004)
Gáspár Sándor színművész (2009)
Gáspár Tibor (2026)
