Az első fecskék nyarat csináltak
A Szentes mezőgazdaságára nagymértékben ható bolgárkertészekre, közülük is az „első fecskékre”, azaz a 150 évvel ezelőtt legelsőként a város környékére érkezett négy bevándorlóra emlékeztek meg a Helóta Biokert szervezésében december 10-én délben, a Bolgárkertész szobornál.
Sztefán Ruszev Canev, Iván Dimitrov Kosztadinov, Petrov Ivanov Lazarov és Sztojan Ilija Moszkov voltak azok a katonaszökevények, illetve gazdasági bevándorlók, akik Plovdivból a törökök elől menekülve 1875. december elején érkeztek meg a Szegvár melletti Úsztató majorba.
Árasztásos-öntözéses kertészkedéssel foglalkoztak, nekik köszönhetjük a paprika, a paradicsom és a padlizsán elterjesztését, belőlük sarjadt az a kertkultúra, amit most sokan művelnek Szentesen – mondta Szabó Csaba, aki a Helóta Biokertben folytatja a hagyományokat, és akinek a nagyapja még a bolgárkertészektől tanulta a szakmát. A biokertész hisz abban, hogy egyre több ember talál vissza az élő földhöz. Az itteni emberek idegenkedtek a jövevények termékeitől, a paradicsomot például jó ideig nem merték megkóstolni. Nem ismerték a környékben ezt a fajta kertkultúrát, a szárazkertészet volt a jellemző, itt találtak piaci rést a bolgárok. Az első világháború elsodorta ezt a kultúrát, mert a legtöbben hazamentek harcolni – magyarázta Szabó Csaba.
A bolgárok is elismeréssel beszélnek arról, hogy itt, Szentesen ma is ápolják elődeik hagyományait, emlékművet emelnek számukra, a kapcsolat megmaradt, a Bolgár Kutatóintézetből is ellátogattak ide, és ottani testvárvárosa is van Szentesnek, a neve Sevlievo – mondta Mód László néprajzkutató, aki Czibulya Ferenc visszaemlékezései alapján idézte fel a bolgárkertészek kezdeti lépéseit környékünkön.
A város nevében Móra József önkormányzati képviselő koszorúzta meg a szobrot. A megemlékezésen Szabó Csaba az ízletes, 20-féle paprikából, 80 százalék paprika – 20 százalék paradicsom arányban készült lecsóját kínálta a szobor tövében elhelyezett asztalnál.
Darók József/Vidovics Ferenc
