Szentes egyik híres szülöttére, Farkas Antal íróra, a Népszava újságírójára emlékeztek születésének 130. évfordulóján az Árpád Szabadidős Sportklub meghívására. A nevét viselő óvoda falán lévő emléktáblánál Móra József környezet és örökségvédelmi tanácsnok ismertette a Szentes hírnevét messzire vivő Farkas Antal életrajzát és munkásságát.
Az 1875. szeptember 13-án, Szentesen született Farkas Antal Makón kezdett újságírással foglalkozni, majd a Szegedi Naplónál Móra Ferenc és Tömörkény István munkatársaként folytatta. 1905-ben a Népszavához hívták, így a lap első generációs újságírója, szerkesztője lett. Versei megjelentek a Nyugat című lapban. Írásaiban nem az akkor divatos lírát követte, a népi írók egyik előfutárának tekintik, szarkasztikus, a vidéki, a paraszti élet jellegzetességeit megmutató novellái is napvilágot láttak.
A Tanácsköztársaság bukása után Erdélybe költözve egy írása miatt felségsértési perbe keveredett, így Bécsben telepedett le. 1928-ban visszatért a Népszavához, 1939-ben onnan ment nyugdíjba. A legkülönb proletár költőnek nevezte Ady Endre Farkas Antalt, akinek 13 regénye, 8 verseskötete, 3 novelláskötete, valamint mesekönyve és mesejátékai jelentek meg.
1940. szeptember 28-án hunyt el Budapesten, és halála után a neve az irodalmi életben leértékelődött, majd a hatvanas évek közepétől került be ismét a köztudatba: Nagyajtósi István megemlékezésének. 2015-ben a nevét 1945 óta viselő utcában – előtte Stammer Sándor utca – lévő óvodaépület falán közadakozásból emléktáblát helyeztek el. Móra József megjegyezte, szerencsére a rendszerváltozás idejét túlélte az utca elnevezése, így emlékezhetünk Farkas Antalra.
Egy érdekes adalékra is felhívta a figyelmet a környezet és örökségvédelmi tanácsnok: az Amerikába kivándorolt híres magyarok egyike, Kertész Mihály egyetlen megmaradt magyar filmje, Jön az öcsém címmel Farkas Antal verse alapján készült 1919-ben.
✍📸Darók József
