😅Boeing, Boeing – leszállás Párizsban
A világ leggyakrabban játszott vígjátékát nézhette meg a szentesi közönség az év eddigi legforróbb éjszakáján a megyeháza udvarán.
Párizsban játszódik a történet, Bernard (Bozsó Péter), a sikeres sztárépítész és nőfaló poligám magánéletét tárja elénk a darab. Klasszikus, Moliére-féle a formája: egy helyen, egy időben egységes a cselekmény, bár a vége nem sejtet végleges megoldást. Camoletti darabja nemzetközi, európai, jóléti és végtelenül könnyed „bulvárkomédia”.
A főszereplő zsonglőrködik a nőkkel, mint egy ügyeskedő bűvész. Három légiutaskísérő menyasszonya van, akiknek szolgálati idejét interneten, menetrendi táblázatokon követi. Amíg kettő a levegőben van, addig a földön lévőt fogadja párizsi luxuslakásában. Arra kell csak vigyáznia, hogy az ütközést kikerülje. Az attrakcióban támogatója, elengedhetetlen segítője a házvezetőnője, Bertha (Fodor Zsóka, a legismertebb művész közöttük), aki elkészíti a vacsorát az éppen jelen levő menyasszony ízlése és kívánsága szerint, áthúzza az ágyat, fogadja és búcsúztatja az éppen érkező vagy induló menyasszonyt, és közben állandóan morog a „nem fehér embernek való” nehéz szolgálat miatt.
Még egy férfi megjelenik a színpadon, egy hivatalosan halottnak nyilvánított régi jó barát, Robert (Baronits Gábor), aki menedéket és segítséget kér Bernardtól: szeretne megszabadulni halotti státuszától. Remek írói ötlet: hivatalosan halott vagy, de ez tévedés, mégsem hiszi el neked senki, hogy élsz, így se jogod, se tulajdonod, se jövedelmed. Nekik vannak bizonyítékai a halálodra, neked nincsenek az életedre.
Amikor a légiutaskísérők új repülőgépre szállnak és megváltozik a menetrend, a jól bejáratott rendszer is összeomlik. A menyasszonyok Bernard lakására sietnek és a helyzetkomikumok váltják egymást. Az asszonyzsonglőr természetesen belebukik a poligámiába, a nők is eloszlanak, de annyi poént, szellemességet, viccet lehet belevinni a sokajtós komédiába, hogy jókedvűen távozunk a forró éjszakában.
✍Dr. Papp Erzsébet
