A tekerőjáték és a tekerőlant-készítés legkiemelkedőbb művelője Szentesen a Szenyéri család volt. Szenyéri János tekerőlant-készítő, muzsikus és előadóművész fia, Szenyéri Dániel munkássága előtt tisztelegtek július 19-én Szentesen, a Jókai utca 17/A szám alatt. A megemlékezés helyszínéül szolgáló házban töltötte élete végét a tekerőkészítő mester, 2019-ben az épület falán emléktáblát avattak a tiszteletére.
Szenyéri János egyszerű, szegény emberként élte életét, de háztáji munkái mellett szinte megszállottan dolgozott hangszerein. Születési rendellenessége miatt rövidebb karjai ellenére – amiért kortársai „kacskakezű” Szenyérinek nevezték – lenyűgöző tekerőket készített. Összesen 66 darabot alkotott, amelyek a mai napig etalonnak számítanak a néprajzi kutatásokban és hangszeres gyűjteményekben – emlékezett a rendezvényen Hankó Györgyné, az egykori Zöldág Hagyományőrző Szakkör vezetője.
A 19. és 20. században Szenyéri János munkássága révén Szentes a magyarországi népi tekerő központjává vált. A szentesi tekerőmuzsikát 1906-ban és 1908-ban Bartók Béla is rögzítette. 1937-ben Pátria felvételre hívták össze a zenészeket (tekerősöket, klarinétosokat, énekeseket). A válogatás olyan jól sikerült, hogy 1939-ben Budapesten lemezfelvétel is megörökítette játékukat. A Rádió és a Néprajzi Múzeum gramafonfelvételein tekerőjátékot (52-56. lemez), dudajátékot (5., 7-9. lemez) és furulyajátékot (12., 13., 26., 51., 59. lemez) lehet hallgatni.
📸Vidovics Ferenc
