A Magyar Ápolási Egyesület kezdeményezésére az Országgyűlés február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna születésének évfordulóját 2014-ben a Magyar Ápolók Napjává nyilvánította. Kossuth Zsuzsanna Magyarország első főápolója volt. E heti címlapunkkal előtte, az összes ápoló és egészségügyi dolgozó előtt tisztelgünk. A címlapon dr. Abebené Bagi Márta diplomás ápoló, a sebészeti osztály főműtősnője, ápolási igazgató, aki 1982 óta dolgozik a szentesi Dr. Bugyi István Kórházban.
– Azért vállaltam el az interjút és a címlapot, mert 39 éve vagyok a pályán, és gondoltam, ezt nem lehet kihagyni. És azért is, mert mi, műtősök mindig a háttérben dolgozunk. Reggel bejövünk, átöltözünk a zöld ruhába, de bent, a műtőben már nem találkozik velünk a beteg. Mi vagyunk a láthatatlan emberek, és általában nem kerülünk címlapra. A betegek se tudják, hogy mit csinálunk, pedig a műtősnő a műtő lelke, ő határozza meg a műtő ritmusát, életét, az osztályvezető főorvossal a beavatkozások sorrendjét. Szigorú rendszer szerint dolgozunk. Megkapjuk a kiírást, ha a műtét 8 órakor kezdődik, az nem azt jelenti, hogy akkor esünk be, hanem akkor már minden készen áll – kezdi beszélgetésünket dr. Abebené Bagi Márta.
Az ápolási igazgató egészségügyi szakközépiskolába járt, minden nap a kórház előtt jött el busszal, már akkor tudta, hogy a kórházban fog dolgozni, és valamilyen változatos munkát szeretne. – Ide jártunk a sebészetre, gyakorlatra, és kinéztem magamnak a műtőt. Már ahhoz is nagy bátorság kellett, hogy bekopogtassak a főműtősnőhöz, Zubor Lídiához, aki szigorú, fekete hajú, szemüveges nő volt, hatalmas szakmai tudással. Mondták, hogy van hely, próbáljuk meg. 1982-ben kezdtem a sebészeten, Gergely tanár úr mellett. Az 55 ágyas osztálynak nagy híre volt. Két hét után bekerültem a műtőbe, ahol évi kétezer műtétet végeztek. Olyan nagy nevek dolgoztak itt, mint dr. Zsoldos Ferenc, dr. Elek László, dr. Győri-Kis Ferenc tanár urak, ilyen gárdába bekerülni 18 évesen! Hosszú ideig csak úgy hívtak, hogy a „kicsi”, mert én voltam a legfiatalabb – meséli az igazgató.
Aztán előkerülnek a régi történetek a 80-as évekből. – Akkor még mi készítettük elő a műtétekhez a fonalakat, len fonalat használtunk, textíliával izoláltuk a műtéti területet, a központi sterilizáló működött, de a műszereket mi mostuk és nagy műszerfőzőt használtunk a sterilizáláshoz. Ma pedig egyszer használatos textíliát, egységcsomagokat használunk, amiben benne van a kötszer és a műtéti típusnak megfelelő anyagok, és a központi sterilizáló végzi a műszerek mosását és az eszközök sterilizálását. Anno zöld damillal varrtuk a bőrt, vagy horgász damilt használtunk és jódban áztattuk, és egyenként hajtogattuk a mull-lapokat. Télen ültünk a műszerfőző tetején, mert jó meleg volt, és gyártottuk a törlőket és a bucikat. Mindez a technikai fejlődésnek köszönhetően 40 év alatt teljesen átalakult. Nem csak a háttér, hanem a műtéti eljárások is megváltoztak – mondja Bagi Márta. Régen sok volt a gyomorfekély miatti operáció, ezt ma kiváltja a gasztroszkópia és a gyógyszeres terápia. Jók a szűrővizsgálatok, a betegek kivizsgálás után kerülnek a kórházba. A 90-es évek elején jött be a laparoszkópos technika, ez kiváltotta a nagy hasi műtétek egy részét, hangsúlyozza az ápolási igazgató, hozzátéve, azért egy-egy nagy műtétnél a műtőasztal mellett hosszú órákon keresztül állva és koncentrálva az ember megtanulja a tiszteletet és az alázatot. A műtét sikeréhez pedig mindenki munkájára egyformán szükség van.
2020 tavaszán csak úgy vállalta el az ápolási igazgatói kinevezést, hogy ha a műtős munkája megmaradhat. – Nem adtam fel azt a sok évet, amit a sebészeten töltöttem. Ebben nőttem fel, ez az életem. Ahogy jönnek a fiatalok, hagyok nekik teret, és megpróbálok segíteni a háttérből. A sebészeten szervezek, egyeztetek, betegeket és kollégákat irányítok. Itt egy csapat működik, jól ismerjük egymást, tudom, kinek hány éves a gyereke, mit csinál, mi a hobbija. Ápolási igazgatóként is ugyanez a feladatom, igyekszem mindenkit meghallgatni. A kórházra is úgy tekintek, mint erre a kis csapatra a sebészeten. A szakdolgozói létszán 524 fő, és nem tudok olyan részleget mondani, amely ne tette volna dolgát vagy ne tudtunk volna bármit is megbeszélni – mondja dr. Abebené Bagi Márta.
Ahogy kinevezték, rögtön megjelent a Covid, amelyre fel kellett készülniük. Az első hullámban hirtelen mindenki megijedt, de sokat tanultak, a második hullámra pedig már megvolt a tapasztalatuk. Ilyen szempontból nem volt rossz ez az egy év, mondja. Kihívásnak tekintette, csakúgy, mint egy-egy nagy műtétet. – Egy műtősnőnek az a jó, ha az operáció teljes csendben zajlik, és alig szólalunk meg. Ha nehéz a szituáció, ott nincs beszélgetés, mindenki teszi a dolgát. Sőt, nekem mindig egy lépéssel előrébb kell járnom az orvosnál. Mire ő kigondolja, hogy mit szeretne, addigra már elő kell készítenünk a műszert, és a kezébe kell adnunk. Úgy nőttem fel Petri tanár úr mellett, hogy ott csend volt. A zsilipajtó csapódásáról már tudtuk, hogy ki érkezett meg, onnantól kezdve mindenki a saját feladatára koncentrált. Összeszokott csapat voltunk, olyan, mint egy család. A tanár úrral több időt töltöttem, mint a férjemmel – jegyzi meg viccesen az igazgató.
A kórházi családja mellett igazi családjáról is mesél. Férje, dr. Assefa Abebe érsebész főorvos. – Három nagy gyerek van, a művész gyerekünk, a férjem első házasságából született Dani, a testvére, Edó, náluk már van két unoka, és a közös lányunk Adri, aki a Szegedi Orvostudományi Egyetem negyedéves hallgatója. Azt mondja, érsebész akar lenni. Az ősszel itt volt gyakorlaton, ha tavasszal jön, már együtt állunk a műtőasztal mellett – meséli büszkeséggel a hangjában. Nagy szenvedélye Jamie Oliver főzőműsora, mindig valami különlegességgel igyekszik meglepni a családját. És hogy mit gondol a nyugdíjról? 40 évvel a háta mögött sem érzi, hogy vissza kellene vonulnia. – Nem hiszem, hogy jót tenne nekem. Nemrégiben mutattak a kollégáim egy videót, ahol egy 90 éves műtősnőt köszöntöttek. Igaz már nem a műtőben állt, de részt vett a betegirányításban. Nem célom, hogy 90 évesen dolgozzak, de még nem szándékozom nyugdíjba menni – nyugtázza beszélgetésünk végén az ápolási igazgató.
Dr. Abebené Bagi Márta folyamatosan képezte magát, felnőtt szakápoló műtős szakasszisztens, majd a Szegedi Tudományegyetem Főiskolai karán kitűnő eredménnyel diplomás ápoló lett. 1996 – tól a sebészeti osztály főműtősnője, a központi műtős szolgálat vezetője. 2004-ben kiváló szakdolgozói kitüntetésben részesült. 2015-től ápolási igazgató-helyettes lett. 2019-ben Florence Nightingale-díjat kapott. A sebészeti osztály oszlopos tagja, jó vezető, jó problémamegoldó képességgel rendelkezik. Emberi magatartása, tudása, kitartása méltón tükrözi a díj névadójának munkásságát.
Palicska Irén
Fotó: Vidovics Ferenc
Kiemelt kép: Dr. Abebené Bagi Márta archív
