A Koszta József Múzeum célul tűzte ki Őze Lajos hagyatékának ápolását és megőrzését. Már tavasszal elkezdődtek az emlékház kialakításának munkálatai a Széchenyi-ligetben lévő Csallány Gábor kiállítóhelyen, valamint a Kossuth-díjas színészről dokumentumfilmet forgattak a múzeum munkatársai, melynek munkacíme Szentestől a Kossuth-díjig. A forgatás a múlt héten fejeződött be, elkezdődtek az utómunkálatok, bemutatását a jövő év elejére tervezik, és az emlékház nyitásához szeretnék igazítani. Farkas László Róbertet, a múzeum igazgatóját kérdeztük.
– Milyen volt a forgatás, mely színművészekkel készített interjúkat?
– A forgatás körülbelül két hónapot vett igénybe, melyet nagyban befolyásolt a pandémia. Alkalmazkodnunk kellett minden színészhez és pályatárshoz, hiszen voltak olyan idősebb személyek is, akiknek az egészségi állapotára tekintettel halasztanunk kellett a forgatást. Őze Lajos játszotta volna Bacsó Péter “Hány az óra Vekker úr?” című filmjében a főszerepet 1984-ben. Ezt a karaktert azonban már nem tudta végig játszani, mert legyőzte a kór. A Kossuth-díjas művész után Vekker úr szerepét a kaposvári fiatal színész, Jordán Tamás vette át, ő is nyilatkozott nekünk a dokumentumfilmünkben. Udvaros Dorottya pályakezdő színészként dolgozott együtt Őze Lajossal. Az általa elmondottakból újabb részleteket tudtunk meg a színészóriás személyiségéről, illetve, hogy a kulisszák mögött, hogyan kezelte kollégáit, miként járult hozzá a fiatalok szakmai fejlődéséhez. Áldás vagy átok egy korszakos zseni fiának születni? Őze Áron megdöbbentő őszinteséggel mesélt édesapjáról. De meg kell említenem Ascher Tamást, Lázár Katit, Székely Gábort, Őze Lajos feleségét, Ildikót, és másik fiát, Gábort, valamint Znamenák István, aki a Megáll az idő című filmben játszott együtt Őze Lajossal. És fontos elmondani, hogy sikerült megtalálnunk az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában azt a politikai hangulatjelentést, amely alapján megállapítható, hogy Őze Lajost is megfigyelték. Ezt az anyagot is publikálni fogjuk a filmben.
– Hogy áll az emlékház kialakítása, és mennyiben befolyásolja ezt a járványhelyzet?
– Előreláthatólag a jövő év elején szeretnénk megnyitni az emlékházat, de ezzel kapcsolatban bővebben csak az önkormányzattal való egyeztetés után tudok nyilatkozni. A Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila átadott néhány eredeti jelmezt, amelyeket Őze Lajos viselt a Nemzetiben játszott előadásain, ezek a szentesi múzeum gyűjteményébe kerültek. Köszönjük a színház segítségét, hogy az Őze Lajos Emlékház gyarapodhat ezekkel az igazi relikviákkal.
– Szerdától bezárt a múzeum is. Tervezik-e a tavaszi helyzethez hasonlóan az online események folytatását?
– Igen, polgármester úrral egyeztetve online múzeumi működésre állunk át. Ami azt jelenti, hogy a munkatársak vagy home office-ban fognak dolgozni, vagy megfelelő biztonsági intézkedések mellett gyűjteményezést, állományvédelmet és további operatív feladatokat végeznek. A látogatókkal való kapcsolattartást is előtérbe helyezzük, ugyanúgy ahogy tavasszal, online műsoraink lesznek.
– Egy Facebook posztban számolt be róla, hogy a múzeumalapító Csallány Gábor hagyatékát kutatva előkerültek az eddig még ki nem adott publikációi. 19 darab kéziratot talált az 1800-as évek végéről, az 1900-as évek elejéről. Milyen cikkekről van szó, és hol publikálják majd ezeket?
– Először 19 kéziratot írtam a posztban, de ki kell javítanom magamat, mert 17 van. Azért változott ez a szám, mert 70-100 év távlatából nagyon nehéz megállapítani és kikutatni, hogy milyen anyagok maradtak kiadatlanul. Két írást megtaláltunk, melyeket publikáltak. Ez a 17 kézirat azért fontos, mert hozzájárul a múzeum történetéhez és a közgyűjtemény szentesi vonatkozásához, hogy a látogatók jobban megismerjék, milyen kincs van itt, Csongrád-Csanád megye északi területén. Csallány Gábor egyértelműen mélyíteni szerette volna az Attila-kultuszt. Ír Kaján településről, a régészetről, egyéb művelődéstörténeti szemelvényekről, amelyek által már az 1920-as években is kiderült, hogy az ország egyik legnagyobb múzeuma a szentesi.
Már ezért is fontos, hogy ezeket az anyagokat publikáljuk. Ezúton is szeretném felhívni a pedagógusok figyelmét a Bonus Nuntium folyóiratunkra (bonusnuntium.hu), ahol megjelennek ezek a publikációk, hogy mutassák meg ezt a 17 kéziratot a diákoknak, ez segíteni fogja a helytörténeti ismereteik és lokálpatriotizmusuk elmélyítését. Két nagyon érdekes cikk található még ebben a gyűjteményben, amely alapján közelebb kerülhetünk Csallány Gábor személyiségéhez és gondolkodásmódjához. Sajnos kihagyhatatlan az életútjából, hogy 1939-ben belépett a náci Németország által vezetett és ellenőrzött Magyar Élet Pártjába. Olyan hittel állt a párt mellett, hogy 1942-ben már ő a vezetője a szentesi Magyar Élet Pártjának. Két cikkben fejti ki az ilyen irányú nézeteit. Erről nem kívánok bővebben állást foglalni, kérem, hogy olvassák el a Bonus Nuntium következő lapszámában a főszerkesztői jegyzetemet, amellyel felvezetem a 17 kéziratot. Itt olvashatnak bővebben Csallány Gábor magánemberi gondolkodásáról és politikai hovatartozásáról.
Palicska Irén
Fotók: Koszta József Múzeum Facebook oldala
