Szerepelt már veterán járművekről szóló szaklapokban, motorkerékpárok széles skáláját restaurálta és több klasszikus autó is járt a kezei között. Gyuricza Róbertet gyermekkorában fertőzte meg a járművek felújítása. Börzéken, kiállításokon vesz részt, kapcsolatokat épít, alkatrészeket vásárol, mindezt annak érdekében, hogy egykori klasszikusoknak adjon egy második esélyt.

A garázskapu felnyílik, belépünk Robi „szentélyébe”. A jobb kezem felől egy közel 80 éves motorkerékpár homokfúvott alkatrészei sorakoznak, bal oldalon pedig egy gyönyörű Volkswagen Golf I-es tekintélyt parancsoló OT-s (old timer: veterán autó) rendszámmal pihen. Szemben egy 250 cm3-es Csepel vázra építve, némileg „csupaszon” várja új külsejét. Egy kicsit fel kell ébrednem, számomra is olyan ez, mint egy kisgyereknek az édességbolt. A falat a már felújított járművek képei díszítik, az álló lámpás 115-ös Mercedest, egy 911-es Porsche követi, majd csillogó Csepeleken és néhány pazar Pannónián is megakad a szemem. – Egy kicsit munka ez, de inkább valamiféle betegség – kezdi Robi, aki már gyermekkorában belecsöppent ebbe a világba. – Kisgyermekként volt egy Csepelem, amit édesanyámtól kaptam, azzal motorozgattam, de hát az újdonságok ereje rám is hatott és hamarosan egy enduróra váltottam a Csepelt. Csak évekkel később vettem újra elő, amikor elkezdett érdekelni a felújítás. Ezzel Majzik Zoli barátom fertőzött meg, neki adtam oda a csirkeólból előkapart motort restaurálásra. Nagyon szép munkát végzett. Hazahoztam, nézegettem és belebolondultam. Már a következőn járt az eszem – emlékszik vissza, s hozzáteszi, barátja mellett kezdett el felújítással foglalkozni.

Eredeti szakmája autószerelő, de ahogy mondja, a saját autóján kívül mást nem javít, tudását a felújításban kamatoztatja, bár barátja véleményét és segítségét a mai napig kikéri. Munkáit börzéken és kiállításokon is megmutatja, így figyel fel gyönyörű járműveire több szaklap mellett néhány tehetős, nem csak hazai megrendelő is. – Annak vagyok a híve, hogy minden jármű a lehető legszebb legyen. Valamilyen szinten ebből is élek, és a megrendelők a magas minőséget várják el, az ár nem számít nekik. Úgy látom, hogy mind az autó-, mind a motor- felújításra egyre nagyobb az igény és a veterán gépjárművek világa is kezd újra népszerűvé válni. Jönnek az újdonságok is. Annak idején a motorok esetében fekete és a bordó, esetleg zöld fényezés dominált, most már nyitottabbak az emberek, több szín, több csíkozás és a szebb kialakítás a megnyerő – mondja.

Robi azt is elárulja, szinte bármilyen eladó alapot megvesz, nem igen számít az állapota. – A teljesen rossz állapotú motorokat is megveszem, sőt talán nincs is olyan, amire azt mondanám, hogy ezt ott hagyom. Mindent meg lehet csinálni, még egy rozsdakupacot is, hiszen könnyebb felújítani egy leharcolt darabot, mint egy már részlegesen felújítottat. Itt leginkább az árakra kell figyelni – magyarázza. Az alkatrészek beszerzése, felújítása után a folyamat a teljes vázra építéssel kezdődik. Robi azt mondja, fontos, hogy a fényezés előtt az egyes idomok illeszkedjenek, már csupaszon látni kell a kész motort. Lényeges, hogy minden csavar a pontos helyén legyen, a sárvédőnek, vagy épp az első villának is a lehető legpontosabban kell állnia.

Porsche, szerelem…

Az évek folyamán több motorból álló gyűjteményt állított össze, ám idővel túladott rajtuk és jött egy régóta várt szerelme, egy Porsche 911-es. – Tizenéves lehettem és itt Szentesen láttam az utakon egy ilyet. Már akkor is elérhetetlen kategória volt, de azt mondogattam magamnak, hogy majd egyszer lesz nekem is egy ilyenem. Felnőve ez kicsit megváltozott, azt gondoltam, hogy ilyenem biztos nem lesz (nevet). Aztán végül úgy alakult, hogy 15 motoromat egyben megvette egy sásdi gyűjtő bácsi. Debrecenben találtam egy nagyon rossz állapotban lévő Porschét, de ennek ellenére a motorok árából megvettem és jöhetett a felújítás. Valóságos roncs volt. Amerikából jött, de az évek alatt megette a rozsda. Egy barátom megpróbálta kinyitni az ajtót, azonnal a kezében maradt a kilincs. Háromszázezer forint lett volna, viszont a Porschékban sok olyan alkatrész van, amit könnyen össze lehet szerelni, így ezt a kilincset is. A targa tető kicsit megviccelt, a gyári üléseket külön kellett beszereznem, de idővel minden összejött. Nagyon szép lett, és motorikusan is kiválóan működött. Itthon sokan azt mondták, ebből semmi nem lesz, sosem fog elkészülni. Egy évig dolgoztam rajta. Pár hónapig használtam is, ezt követően viszont olyan helyzetbe kerültem, hogy el kellett adnom. Nagyon sajnáltam, de talán egyszer újra lesz egy 911-esem.

Robi eddig 5 autót újított fel, a Porsche mellett Mercedeseket, BMW-ket is restaurált, de napjainkban inkább újra a motorok kapják a figyelmet, hiszen ahogy mondja, a kevesebb költség mellett a fényezők és karosszériások is könnyebben vállalnak el egy-egy motor alkatrészt, mint adott esetben egy teljes autót.

Muzeális értékek minősítése

Egy-egy autó azért becsúszik a sorba, most például egy veterán rendszámmal ellátott első szériás Volkswagen Golf mellett beszélgetünk, én pedig erről a minősítésről kérdezem Robit. – Nagyon szigorú feltételei vannak az OT-s rendszámnak. Egyrészről csak 30 évnél idősebb jármű kaphatja meg. Egy rozsda pötty sem lehet rajta és mindennek gyári állapotúnak kell lenni. Ők persze nem érthetnek több száz modellhez, papíron kell bizonyítani az autó történetét. A motorkerékpárok esetében összeépítési engedélyt kell csináltatni, amihez alvázszám és motorszám szükséges, ez alapján kap OT minősítést egy motor, ám ez névre szól, minden új tulaj esetében elévül. Régen nehezebb volt ezeket megvalósítani, ma már azért könnyebb folyamat – magyarázza.

Beszélgetésünk zárásaként arról kérdezem, mi képvisel értéket a felújított járműveknél. – Az a jó és azt keresik, amivel ki tudnak menni közútra, aminek van használati értéke és benne van az élményfaktor. Ennek ellenére sok olyan veterán jármű van, ami működőképes ugyan, de kizárólag kiállítási darab, olyanok, mint a hímes tojás, vigyázni kell rájuk.

Sebők Tamás

Kapcsolatfelvétel

Ha éppen nem vagyunk elérhetők, küldjön e-mailt!