Újabb gazdaságvédelmi intézkedések léptek életbe, ezek között négy adóügyi könnyítés is van. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy a taxisok után további 81 ezer kisvállalkozónak ad június 30-ig mentességet a kormány a KATA átalányadó-fizetési kötelezettség alól a koronavírus-járvány miatt. Ez 26 szakmacsoportot érint, a mentesség automatikus, a vállalkozónak jár ezalatt a társadalombiztosítási ellátás. Tizenegy szakmában, többek között a turizmusban és a vendéglátásban töredékére csökken az adóteher, nem kell járulékot fizetni, mindössze a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni a dolgozóknak is. Hogy mit jelentenek a vállalkozások számára az intézkedések, erről érdeklődtünk Horváth Istvántól, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szentes Térségi elnökétől.
– Mit jelent a vállalkozások számára a gyakorlatban a fizetési moratórium?
– A rendelet az üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésekre, és a pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik. Az adós vállalkozó, vagy magánszemély fizetési haladékot kap a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére 2020. december 31-ig. Az intézkedés azt jelenti a gyakorlatban, hogy befagyasztják a hiteleket, a moratórium lejárta után onnan indul újra a törlesztési időszak, ahol felfüggesztésre került. Azonban az adósnak joga van az eredeti szerződési feltételek szerint teljesíteni. Ezt jelezni kell a hitelintézet felé. A fizetési moratórium csak a 2020. március 19. előtt felvett hitelekre vonatkozik. A moratórium idejére viszont a tőke tartozás után a kamat felszámításra kerül, melyet a moratórium lejárta után meg kell majd fizetni. Erre vonatkozó szabály meghatározása később várható.
– Mindez hány vállalkozásra vonatkozhat Szentesen?
– A vállalkozások széles körét érinti az intézkedés, mivel az elmúlt időszak kedvező hitelkörnyezetéből adódóan megnőtt a kereslet a különböző vállalkozói hitelekre. Az MNB legfrissebb márciusi elemzése szerint a vállalati hitelállomány 2019-ben több mint ezer milliárd forinttal bővült, összhangban a vállalatok magas beruházási aktivitásával. A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelállománya 2019-ben az előzetes adatok alapján szintén 14 százalékkal nőtt. Kamaránk is segít a forrásszerzésben. Mi főként a Széchenyi Kártya Programban kihelyezett hitelekre látunk rá. Gazdasági önkormányzatunknál csak a tavalyi évben közel száz esetben jutottak forráshoz vállalkozások a Széchenyi program valamelyik hitelkonstrukciójából Szentesen. A Széchenyi programban fennálló hitelek Szentesen és környékén kb. 250 vállalkozást érinthetnek, hozzávetőleg 2,5 milliárd forint összegben. Természetesen ennél jóval több vállalkozásról lehet szó, hiszen a kereskedelmi bankok saját konstrukcióit is kínálják a vállalkozóknak, cégeknek. Más hitelekről viszont az Iparkamarának nincs információja.
– Ön szerint elegendő intézkedés a munkahelyek megtartásához, hogy bizonyos ágazatokban elengedték a munkáltatói közterheket?
– Sok olyan ágazat van, amely már most komoly nehézségekkel néz szembe, ilyen például a turizmus és a vendéglátás, de a szolgáltató szektorban is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a vállalkozások a megrendelések, ügyfelek és vendégek elmaradása miatt. Természetesen a járvány a termelésre és minden szektorra hatással van. Sok vállalkozásnál voltak már elbocsátások, de a munkáltatóknak, az önkormányzatoknak és a kormányzatnak is össze kell fognia, hogy tompítsák ezeket a hatásokat. Már két gazdaságvédelmi csomag is készült, egyelőre még nem látjuk ezeknek a hatásait, de vélhetően további intézkedésekre van szükség, hogy életképesek maradjanak a cégek a veszélyhelyzet elmúltával. Az biztos, hogy a KATA-mentesség körének második gazdaságvédelmi csomagban történő bővítése a kisebb vállalkozásoknak is segítséget jelent, mint ahogy az adótartozások behajtásának felfüggesztése is. Kamaránk is gyűjti a megyei vállalkozások kéréseit, és javaslatait, melyeket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán keresztül juttatunk el a kormány részére, segítve a gazdaságvédelmi csomagok kialakítását. Eddig két gazdaságvédelmi csomag jelent meg, a vállalkozások egyre szélesebb körének nyújtva segítséget.
– Milyen mértékben csökkenhet az iparűzési adó összege a városban?
– Az önkormányzat iparűzési adó bevételének csökkenésére nyilván csak találgatásokat lehet tenni. Az adóelőlegek (iparűzési, építmény, gépjármű) befizetési határideje március 15. volt, tehát ezekben csak azon vállalkozásokon lehet „segíteni”, amelyek a hátáridőt elmulasztották és máig nem fizették be kötelezettségeiket. Ez viszont nem lenne korrekt a határidőre teljesítőkkel szemben, ezért nem javaslom. Miután az önkormányzat más, jelentősebb befizetési kötelezettséggel szeptember 15-ig már nem terheli a vállalkozásokat, most nem kérhető tőle könnyítés. Esetleg a járvány kifutása után – amennyiben lefut szeptemberig – lehet majd halasztást kezdeményezni. (De akkor miből fedezi kiadásait az önkormányzat, hiszen szentesi vonatkozásban működési bevételei kb. 35 százalékát a helyi vállalkozási adók teszik ki.) Hogy mennyi kiesése lehet az önkormányzatnak? Nehezen megválaszolandó kérdés! Csak becsülni lehet. Tíz százalék globális gazdasági visszaesés – mely könnyen bekövetkezhet – előidézhet akár több mint 200 millió Ft-os önkormányzati működési bevétel csökkenést is, ami mínusz 4-5 százalék, és szerintem ez az alsó határ. Ennél több simán bekövetkezhet.
– Hiányol-e valamit a kamara a gazdaságvédelmi intézkedések közül?
– A helyzetet nem önkormányzati, hanem nemzetgazdasági szinten kell orvosolni. Az eddigi könnyítéseket ki kellene terjeszteni a vállalkozások teljes körére. Például olyan mértékben csökkenthessék járulék (szocho. adó) fizetési kötelezettségeiket a vállalkozások, amilyen mértékben változott árbevételük halmozott összege a 2019. év azonos időszaki halmozott árbevételük inflációs növekedéssel korrigált öszszegéhez képest. Alkalmazottaik megtartása érdekében a vállalkozások bérköltségeikhez olyan mértékű állami támogatást kapjanak, amely ugyancsak arányos árbevételük fent leírt módon számított változásához. Magyarul a kieső árbevétel százalékkal azonos bértámogatást kapjanak a vállalkozások. Nem csak a kereskedelemben, hanem az összes nemzetgazdasági ágazatban.
Palicska Irén
